A patinás cukrászdában létrejött interperszonális érintkezés meglepően jól sikerült. Csak időnként kellett kiszaladnom a mosdóba megnézni, hogy elég megsemmisítő-e a pillantásom. A visszajelzések alapján úgy tűnik, nem hiába töltöttem órákat a tükör előtt kimért és végzetes nézéseket gyakorolva.

A kitartás személyes biztonságom záloga, szivárványhártyám szavatolja, hogy egy nap majd jobban félnek tőlem az emberek, mint én tőlük.

"magának való ember"

mondják majd